Bevezető:

Moto X – 2013-ban jelent meg az első generáció. Egyedi, lekerekített, tenyérbe simuló kialakítással, ideális méretekkel, remek képernyő-káva arányokkal, hangasszisztenssel és 4,7 colos AMOLED kijelzővel, ami a Motorola-féle aktív kijelző első verzióját tartalmazta, valamint az Assist programmal, amiben már nyomokban felfedezhető a későbbi Google-féle „Ne zavarjanak” beállítási lehetőségek is. És persze ne felejtkezzünk el – a könnyen megszokható – csuklórázással induló kameráról sem.

Az első generációs X-ben nem szerepelt az akkori csúcshardver, helyette egy erős „csak” kétmagos középkategóriás processzort kapott 2 segédprocesszorral megtámogatva, ami 4 évvel ezelőtt mégis bőven elég volt a mindennapi teendőkre. Egy jól átgondolt, remekül optimalizált, könnyen használható telefont készítettek, amit a Moto Makeren keresztül szinte végtelen számú variációban lehetett testre szabni. Eltérő színű, vagy anyagú – több fajta fa, esetleg bőrből készült – hátlappal, különböző színű gombvariációkkal mindenki megtalálhatta a saját ízlésvilágának megfelelő készüléket.

2014-ben kiadták a második generációs verziót, ami megtartotta az előd jó tulajdonságait, de immár az akkori legerősebb Snapdragon chipsettel került forgalomba, és persze elkezdett hízni is a kijelző 5,2 colra.

2015-ben változtattak az addigi stratégián, és 2 verzióban érkezett az X. Egy erősebb – de nem a híres tenyérmelegítő kézi készüléknek is beillő Snapdragon 810-es, hanem a 808-as – processzorral, amit akkor még a megszokott méreteknél nagyobb 5,7 colos kijelzővel ellátott X Style / Pure névre kereszteltek és egy középkategóriás 5,5 colos X Play. Az első és a második generációnál is alkalmazott számtalan kombináció eddigre kifújt, bár a nagyobb testvér esetén a bőr és a fa még elérhető volt, a kis tesó már csak variálható hátlapokat kapott.

[az első 3 generáció képviselői]

Hosszabb várakozás, több eltérő információ és különböző kiszivárogtatott prezentációs anyagok, renderképek után végre 2017. augusztus 31-én a berlini IFA rendezvényen került bemutatásra a Moto X⁴.

[a 4. generáció]

A Motorola nem akart saját házon belüli konkurenciát állítani a Z családnak így a középkategória felső szegmensébe pozícionálták az X-et. Régiónként eltérő RAM és tárhely mellett 2 színverzióban – Super Black, Sterling Blue – színekben érhető el a készülék. Az alapverzió 3 GB RAM-mal és 32 GB háttértárral vásárolható meg. Egyes – kiváltságos – piacokon azonban beszerezhető a 4/64-es változat is.

Az interneten keringő leakek még egy Snapdragon 660-as processzorral és 3800 mAh-s akkumulátorral szerelt X4-ről vizionáltak. A végleges verzió azonban nem kapta meg ezeket a specifikációkat. Igazság szerint van egy verzió, amit SD660-nal szereltek és rendelkezik TENAA engedéllyel, de nem került eddig kiadásra.

[Moto X⁴ Super Black]

Az X⁴ – már ha csak a fizikai méreteket nézzük – nem kompatibilis a Moto modokkal, így nem kerültek a hátlapra pinek sem. Ha valaki a középkategóriában szeretne a modokkal játszadozni, akkor arra ott a hasonló tudású Z2 Play. Valljuk be őszintén, jó ötlet a Moto moduláris megoldása, de kevés a hasznos kiegészítő és azok is iszonyatosan drágák. Én ebben a vonatkozásban egy kicsit csalódtam a választékban is, hiszen az – általam a bemutatástól „nyálcsorgatva” várt – OneCompute Mod még most sincs forgalmazásban. Igaz még van 2 év a beígért 3 évig kompatibilis moduláris rendszer tündökléséből – szóval bármi megtörténhet. Ha hozzák a szokásos tempót, akkor a harmadik évre talán meg is lehet majd vásárolni az említett kiegészítőt.

[Say hello to the all new moto x⁴]

Amerikában 2017. szeptember 20-án a Google féle "Project Fi" hálózat keretén belül bemutatkozott egy AndroidOne-os 3/32-es Moto X⁴ is 399 dollárért.

[moto X⁴ AndroidOne]

Doboz, külső:

A tesztelt készülék nem a végleges csomagolásban érkezett hozzám, de a kereskedelmi forgalomban beszerezhető változat egy babakék dobozban kapható majd. A telefonhoz mellékelnek egy USB-C típusú adatkábelt is, és egy Qualcomm QuickCharge 3.0 kompatibilis Moto TurboCharger 15-öst, ami Standard: 5 V / 1.67 A (8 W), TurboPower: 9 V / 1.67 A (15 W), TurboPower: 12 V / 1.2 A (15 W) értékekkel tudja az energiát pumpálni a készülékbe. 90 percen belül teljesen fel lehet tölteni így a telefont. Töltés közben a készülék nem forrósodik, csak langyosodás érezhető 60 százalékos töltöttségig. A Snapdragon 630 már kompatibilis a Quick Charge 4.0 szabvánnyal is, de jelenleg ilyen típusú töltőt még nem lehet vásárolni, így ezt a tényt ebben a pillanatban sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudom.

[a doboz]

Az adatkábel és a töltő mellett mást nem találunk a dobozban, csak egy SIM tűt és a szokásos használati utasításokat.

[a telefon hátlapja]

A hátlap ugyanúgy Gorilla Glass 3 típusú üvegborítást kapott, mint az előlap. A fizikai méreteket tekintve egy 148.35 x 73.4 x 7.99 mm-es készüléket kapunk. Azonban a kamera szigetnél megmaradt a Moto 360-as órától átvett dizájnelemként aposztrofálható megoldás, így a kameránál 9,45 milliméteres vastagsággal kell számolnunk.

A keret eloxált alumíniumból készült, amin alulra kettő, felülre pedig egy darab antennacsíkot helyeztek. Hátoldalt alul található egy zajszűrő mikrofon, középen az ikonikus Motorola denevérszárny logó, valamint a kidomborodó kamerasziget.

[Sterling Blue verzió]

 A telefon nagyon egyben van, kitűnőek az illesztések, hézagot nem találni sehol sem, amit ebben a kategóriában azért el is várunk. 163 grammos tömegével hozza a kategóriaátlagot, bár a 2. generációs Z Play nagyobb készülékházban 6000-es alumínium hátlappal és ugyanekkora teleppel pont 2 dekával könnyebb. A kereten alul középen egy 3.1-es C típusú USB csatlakozót és jobb oldalt egy 3,5 milliméteres jack csatlakozót találhatunk.

A készülék jobb oldalán középen találjuk a ki-bekapcsoló, valamint a hangerő-szabályozó gombokat. A hangerő gomboktól a recézett kialakítása különbözteti meg a bekapcsoló gombot. A gombok stabilan kerültek beépítésre, nem lötyögnek. A telefon tetején jobb oldalt van egy mikrofon és bal oldalt találunk egy – sajnos már – hibrid megoldású SIM tálcát. A 2 SIM-es verziónál így le kell mondanunk a bővíthetőségről, ha egyszerre szeretnénk használni mind a kettő SIM foglalatot. A MicroSD kártyafoglalat befogadóképessége: maximum 2 TB.

Az előlap még hagyományos kialakítású, nincs túltolva a kijelző és minimálisra csökkentve az alsó-felső káva. Alul a harmadik mikrofon mellett található az ujjlenyomat-olvasó, ami többfunkciós és home gombként is használható a Moto alkalmazásban „Egygombos navigáció”-ként elérhető beállítás aktiválásával. A biometrikus szenzor szinte tökéletes hatásfokkal képes azonosítani az elmentett ujjaink mintáját. Ha nem aktiváljuk az egygombos lehetőséget, akkor az azonosítás mellett csak a kijelző kikapcsolása érhető el.

Az ujjlenyomat-olvasó felett találjuk az 5,2 colos full HD, azaz 1080×1920 képpont felbontású, 424 ppi pixelsűrűségű LTPS IPS kijelzőt. Sajnos vagy nem sajnos, a 3. generációnál alkalmazott kijelző technológia helyett nem tértek vissza az AMOLED panelhez. Hátránya a Moto kijelző tekintetében, hogy a teljes panel villan fel, nem csak az információt megjelenítő pixelek. Előnye, hogy erős napsütésben jobban látható a kijelző. Annak ellenére, hogy IPS kijelző, az első bekapcsolásnál ennek ténye nem tűnik fel, az IFA-n 1-2 tesztelő is simán AMOLED panelnak hitte azt. Bátran kijelenthető, hogy a manapság elérhető egyik legjobb minőségű panelt sikerült beszerelniük a készülékbe. A kijelző felett középen egy Moto kiírás, bal oldalt a szelfi kamerát támogató előlapi vakut, középen a hangszóró nyílását, közvetlenül mellette pedig a szenzorokat és egy szelfi kamerát találunk. LED itt is megtalálható, de a Moto Display mellett rootolás hiányában nem használható. Normál esetben csak akkor látható, ha túlságosan lemerült a készülék és úgy rakjuk a töltőre, de ilyenkor is csak egy rövid időre villan fel fehér színnel. Az előlapon lévő üveg Corning Gorilla Glass 3 védelemmel van ellátva.

[előlap]

A telefon végre nem a korábbi nano vízlepergető bevonatot kapta, hanem IP68-as tanúsítvánnyal rendelkezik. Az IP besorolást tekintve az első számjegy a mechanikai behatolástól való védelmet jelöli, míg a második számjegy a vízállóság mértékéről ad információt. A készülék tehát ennek megfelelően teljes mértékben védett a por ellen és víz alatt folyamatosan használható a gyártó által megadott ideig. Ezt az időt azonban nem adták meg a használati útmutatóban.

Az IP68-as védettség tetten érhető a SIM tálca gumiszigetelésénél is. 

[Moto X⁴ sim tálca gumiszigetelés]

Hardver, UI:

A telefon hardveres szempontból a Qualcomm teljesen újnak számító 8 magos 2.2 GHz-es Cortex-A53-as Snapdragon 630-as processzorát kapta. 3 vagy 4 GB memóriával, még Nougat 7.1.1 rendszerrel jelent meg, de az ígéretek szerint hamarosan elérhető lesz az Oreo 8.0 rendszerfrissítés. A nálam lévő modell az erősebb 4/64-es változat. Elvileg Európa döntő részén, így majd nálunk Magyarországon is a 3/32-es kiszerelést lehet a későbbiek során megvásárolni.

[teszteredmények]

Ha megnézzük az AnTuTu eredményeket, akkor azt látjuk, hogy a 630-as chip nem sokkal erősebb, mint a 625/626-os páros. Mindennapi felhasználás során tényleg minimális a különbség, hiszen azokat a processzorokat is eléggé jól sikerült eltalálni. Ahol azonban érezhető javulás, az a grafikus gyorsító, hiszen a processzor mellé társított Adreno 508-as GPU elvileg 30 százalékkal gyorsabb grafikus rendelést és színhűbb megjelenítést tesz lehetővé a korábbi 506-oshoz képest. Szerintem átlagos felhasználóként ma a közel gyári Android rendszer 4 GB RAM-mal és 64 gigabyte tárhellyel 1-2 évig még elegendő lesz. A készülék nem laggol, nincs sehol belassulás, az alkalmazások megnyitása gyorsan történik.

Ahogy a Z2 Play esetében, úgy most is kipróbáltam maximum grafikára állítva az Asphalt Xtreme-t, a MARVEL Contest of Champions-t és a Modern Combat 5-öt. A játék közben képkocka-eldobálást, belassulást itt azonban már nem tapasztaltam. Egy Snapdragon 821, illetve 835-ös processzorhoz képest a játékok betöltésekor lassabb lesz ugyan a készülék, de bőven az „élvezhető minőség” tartományain belül futnak a játékok. Egyhuzamban harminc-harmincöt perc játék alatt a hátoldalon alig volt érezhető langyosodás. A 630-os Snapdragon chip itt is 14 nanométeres gyártási technológiával készült, mint a korábbi modellek.

[eszköz infók]

A készüléken kibontáskor egy kis mértékben módosított gyári 7.1.1-es Android rendszert találhatunk augusztusi security patch-csel. Október 26.-án jelzett a készülék, hogy van elérhető frissítés, ami tartalmazza a szeptemberi biztonsági frissítést és stabilitásnövelő javításokat is. A rendszer kiegészül a szokásos gesztus- és hangvezérlést lehetővé tevő Moto alkalmazással, és gyárilag installálva van a Microsoft Outlook, valamint a LinkedIn is. Korábban a Microsoft és a Lenovo kötött egy megállapodást, amelynek értelmében egyes, meghatározott Microsoft-appokat – főként Word, Excel – előre telepítenek a Lenovo készülékeire. Ennek köszönhető ez a 2 extra app is.

Eddig az általam használt telefonoknál még nem találkoztam vele, de a Beállítások – Wi-Fi – Speciális Wi-Fi beállításoknál elérhető a Passpoint funkció is. Mire tudjuk használni? – jelenleg Magyarországon nem sok mindenre. A lényegét tekintve a WiFi Szövetség – WiFi Alliance – 2012-ben kezdte el a Passpoint technológia kifejlesztését. A WiFi Passpoint-nak köszönhetően a felhasználók úgy „barangolhatnak” a WiFi hotspotok között, hogy nincs szükségük újbóli bejelentkezésre, ha egyik hotspot hatóköréből egy másikéba érnek át. A megoldásnak köszönhetően a barangolások alkalmával – például utazás közben – csak kis időre, vagy még kis időre sem szakad meg az internetkapcsolat, amennyiben a hotspotok között megfelelő átfedés van, azaz nincs jelentősebb holttér, ahol egyik WiFi hotspot jele sem fogható. A technológia alkalmazásakor elérhetőek maradnak a szokásos biztonsági szolgáltatások, illetve a DHCP szolgáltatás is. forrás

A Moto X⁴-nél van más érdekesség is, ez pedig a „wireless sound system" azaz a vezeték nélküli hangrendszer, amivel egyszerre maximum 4 db vezeték nélküli Bluetooth® hangszóró kezelése válik lehetővé a jobb sztereó hangzásért. Azonban ha a készülék 2.4 GHz-es WiFi hálózatra csatlakozik, akkor csak 1 Bluetooth® hangszóróhoz csatlakozhat.

[passpoint, wireless sound system]

A Moto alkalmazás kapott 1-2 új funkciót is a korábbiakhoz képest, és megjelent az új Moto Key opció is. A teljes hangvezérlés magyar nyelven változatlanul nem érhető el most sem. Azonban immár 3 hangasszisztenst is használhatunk, hiszen a Motorola féle Google's Voice Search API-t használó [I]"Show Me"[/I] és a Google asszisztens mellett elérhető német és angol nyelven az Amazon-féle Alexa is, azonban jelenleg csak Amerikában, Angliában és Németországban.

[moto app]

A Moto Key segítségével ujjlenyomat-azonosítással hozzáférhetsz a jelszóval védett kedvenc weblapjaidhoz a telefonodon vagy laptopodon, így búcsút mondhatsz a jelszavak megjegyzésének. Ehhez szükséges Bluetooth® 2.1 kapcsolat a számítógépeden és legalább Windows 7-es operációs rendszer, amire fel kell telepíteni a Moto Key programot és Google Chrome-hoz szükséges a Moto Key kiegészítő letöltése is.

[moto key]

A Moto-kijelzőnél egy kör formában látható az akkumulátor-kijelzés kék jelzőcsíkja, ami körülöleli az akkumulátor százalékos kijelzését, az időt és a dátumot. A kijelző feloldása nélkül azonnal lehet válaszolni a bejövő értesítésekre, üzenetekre is. Ez hasznos funkció, hiszen a korábbi Motorola-féle kijelző megoldásoknál (Active dispaly, Moito display) ilyenkor mindig fel kellett oldani a telefont és csak utána lehetett az appból válaszolni. SMS-nél, Hangouts-nál kiválóan működik, de a komplexebb szövegeknél, mint például egy e-mailre történő válaszadáskor fel szükséges oldani a kijelzőt, hiszen a bejövő tartalom megjelenítése nem lehetséges. Elérhető az éjszakai káros kék fény szűrése is és új funkcióként immár 3 ujjal rábökve a kijelzőre is készíthető képernyőmentés a szokásos hangerő le + bekapcsoló gomb kombinációja mellett.

[moto képernyőmentés]

Kamera, Multimédia:

A Z2 Force és a G5s Plus után az X⁴ is duál kamerarendszert kapott. Ellentétben a Z2 Force-szal, itt nem 1 normál és 1 monokróm szenzort alkalmaznak, hanem egy 12 megapixeles Dual Autofocus Pixel technológiával rendelkező f2.0 rekeszértékű, 1.4 mikrométeres szenzor és egy f2.2-es rekeszértékű 1.12 mikrométeres nagy látószögű – 120 fokos szenzor dolgozik a hangsúlyos kameraszigetben. Nincs jelenleg információ, hogy milyen szenzorokat alkalmaztak. A széles látószögű kamera fixfókuszos. Elektronikus képstabilizáció elérhető 1080p/30 fps-ig. 1080p/60 fps és 4K/30 fps esetén a szoftver már nem segít a remegő kezű felhasználón. Videónál lassított felvétel is elérhető 720p felbontásban 120fps-el. Van PD-autofókusz, szelektív fókusz és a képek készítését kéttónusú LED is segíti rossz fényviszonyok mellett. Az előlapi kamera egy 16 megapixeles f2.0, 1um szenzort kapott és képes az úgynevezett "adaptive low light" módra, ami segíthet a kedvezőtlen fényviszonyok melletti jobb szelfik elkészítésében. A funkció használatakor azonban maximum 4 megapixeles felbontás érhető el. És van beauty mód is – szóval nem kell alapozó, kisimulnak a ráncok.

[dupla kamerarendszer]

A kameránál a szokásos módon balról érhető el vízszintes húzással az alap beállítások menüje. Kikapcsolható az exponálóhang, változtatható a kép vagy a videó felbontása. Beállítható, hogy mentse a GPS pozíciónkat is a kép elkészültekor, és a gyors rögzítést is használhatjuk, azaz bármikor, ha teszünk egy csuklórázó mozdulatot, akkor elindul a kamera. Második csuklórázásra pedig a szoftver vált a főegységről a szelfi kamerára. A kamera képes beolvasni a QR- és vonalkódokat is külön beállítás, engedélyezés nélkül. Egy kis gömb segítségével állítható a fókusz és a fényerő is. Ezt eddig is tudták a közép-és felső kategóriás Moto-k, de a hátoldalon megtalálható kamera hozott pár új lehetőséget is. A bal szélen középen található piktogramra rábökve lehet váltani a normál és a széles látószögű kamerák között. A jobb oldalt található 3 pöttyre kattintva pedig elérhető a Profi mód, arcszűrők - ami az október 26.-ai frissítéssel érkezett, a Mélység engedélyezése, a panorámakép és a festékszín mód.

[kamera alap- és bővített beállítások]

A mélység érzékelés engedélyezésekor először a szoftver felhívja a figyelmünket, hogy 1.5 méteren belül tartózkodjunk a fotózni kívánt személytől, vagy tárgytól és az így készített képeket a későbbiekben is módosíthatjuk, vagyis változtathatunk a fókuszon, kicserélhetőek a színek, és más hátteret is adhatunk az elkészült képeinknek.

[mélység mód első beállítások]

Hogy is néz ki ez a gyakorlatban? A kiválasztott tárgyra fókuszálva jobb oldalt egy csúszkával állíthatjuk 1-7-ig a kép mélységét, vagyis így nézve a fókuszgömb körüli terület élességének / elmosódásának mértékét.

[mélység mód csúszka]

Amikor megkaptam a készüléket, a kameraszoftver még nem volt végleges. Nem működött megfelelően a kamerák közötti váltás és a mélység módban készített kép mentése 9-10 másodpercig is eltartott. Volt infó egy masszív kamerafrissítésről, ami tényleg megérkezett 1 napon belül, és rendbe rakta az alkalmazást, sőt megjelent a „Landmark Detection”, azaz a tárgyfelismerési funkció is. A kamera exponálógombja fölött egy kis kék ikon jelzi a funkciót, amelyre rábökve indul a tárgyfelismerés. Legelőször egy 92 megabyte-os csomag is letöltésre került a használat gördülékenyebbé tételéhez.

[tárgyfelismerés első lépés]

A CloudSight képfelismerő API segítségével működik a tárgyak felismerése. A folyamathoz szükséges internetkapcsolat, hogy a képet elküldje a készülék a CloudSight szervereire, majd onnan érkezik vissza az információ. Használható funkció, bár néha azért mellényúl az algoritmus. A diósgyőri várat Dubrovnik várfalaként azonosította – végül is a XIV. században nyerhette el a mai formáját a diósgyőri vár és a XIV.- XV. században hasonló építési stílus uralkodott Európa ezen tájékán, így nagy duzzogva, de elfogadható közeli találatként. A Bluetooth hangszórót felismerte, az ólomból készült Batman figurát szintén felismerte.

[tárgyfelismerés a gyakorlatban]

És akkor nézzük a végeredményeket, amelyek full automata módban készültek. Az első kép depth, azaz mélység engedélyezve készült. A második kora hajnalban, kevés fény mellett. A többit pedig kattintgattam erre-arra. A camera2 api támogatott, megfelelő alkalmazással lehetséges raw-ba menteni az elkészült képeket.

 [kamera képek]

A kamera alkalmazásból elérhető a festékszín mód is, amellyel a fotózandó témán kiválasztva egy színt a többi színt a szoftver fekete-fehérre cseréli. Valahogy így:

[festékszín mód]

A két lencse között is lehet váltani. Alább látható az eltérő látószögeknek köszönhető végeredmény.

[normál és széles látószög közötti különbség]

Fotók és videók Google drive mappában.

Van FM-rádió is, ahol kéri a készülék egy vezetékes fülhallgató csatlakoztatását, de anélkül is elindítható a lejátszás. Az alap zenelejátszó a Play Zene alkalmazása, amelyben a hanghatások alatt jó pár beállítási lehetőséget érhetünk el, és külön állíthatók az előlapi hangszórón, illetve a vezetékes fülhallgatón keresztül lejátszott hangszínek. Sajna nem lépték meg a sztereó hangszórók alkalmazását így csak monó lett a készülék hangszórója, ami a Z2 Play-jel összehasonlítva jóval tisztábban szól. Fülhallgatón keresztül szokás szerint kapjuk az elvárt remek minőséget, megfelelőek a hangszínek, nem érezhető torzítás vagy mellékzaj.

[Play Zene Hanghatások, FM-rádió]

A Google Fotók az alapértelmezett kép- és videómegjelenítő alkalmazás, ahol a mélység módban, vagy a szelektív színezéssel készült képek utólagos szerkesztésére is lehetőség nyílik. Amint látható, a szerkesztésnél jelenleg a színezési mód és a háttércsere béta állapotban van. Valószínűleg egy későbbi alkalmazásfrissítéssel, vagy majd egy rendszerfrissítéssel fogja elnyerni végleges verzióját.

[mélységszerkesztő a gyakorlatban]

Specifikációk, akkumulátor, összegzés:

Specifikációk:

4G-t tudja a készülék, manapság fura is lenne, ha nem. CAT 12-es és 13-as, azaz 600 Mbps letöltési és 150 Mbps feltöltési sebességet is elérhetünk optimális esetben. A dual SIM-es verzió nem duál aktív, hanem csak dual standby-ra képes, azaz ha hívást kezdeményezünk vagy fogadunk az egyik kártyán, akkor a nem használt kártya lelép a hálózatról. A készülék nano SIM kártyákat kezel, és csak az első foglalatban érhető el a 4G. Telefonáláskor tisztán, érthetően hallanak és hallhatók a beszélgetések, köszönhetően a három mikrofon és aktív zajszűrés kombinációjának. Az antenna jelerőséggel nincs gond, ebben általában jól teljesítenek a Motorola készülékei.

[GPS és szenzorok]

Bluetooth® 5.0 BR/EDR + BLE technológiát találhatunk a készülékben. A készülék a Qualcomm® aptX™ kodek (classic, HD) és Aqstic™ audio technológiáját használja. A Wi-Fi 802.11a/b/g/n/ac szabványú, kétcsatornás, Direct, hotspot, Miracast és a korábban említett Passpoint támogatással rendelkezik. GPS, GLONASS és Galileo műholdak jelei alapján képes a gyors pozícionálásra. A C típusú USB csatlakozó 3.1-es sebességre képes, OTG, NFC, gyorsulásmérő, giroszkóp van, infra nincs, valamint orientációs szenzort és barométert sem találunk. A rendszer maga 16 GB-ot elfoglal a tárhelyből, így első indításkor a 64 gigabyte-ból 47,5 GB érhető el. Átlagos memóriahasználatra 2,3 GB-ot ír a rendszer a 4-ből.

Akkumulátor:

A készülék 3000 mAh teljesítményű akkumulátort kapott, amit a hagyományos módon tudunk csak tölteni. Sajnos kimaradt a vezeték nélküli töltés. Üzemidő tekintetében nem teljesít rosszul. 1 nap – kerek 24 óra alatt 2 SIM-mel a telefonálási idő 45 perc volt. Mellette összesen 6 óra 18 perc lett a kijelzőidő, amiben a navigáció ment kereken 1 órát, közben Bluetooth-on kapcsolódott a Roidmihez a kocsiban és küldte át a zenét, telepítettem 2-3 gigabyte-nyi játékot, majd bő 30 perc játék, 1 óra MinDigTV HD teszt automata fényerőn, 1-2 kép készítése, Chrome, YouTube, Simple Pro, Hangouts használata. 1,5 - 2 napos üzemidőkre számíthatunk átlagos felhasználással.

[akkumulátor statisztika]

Összegzés:

A Moto X⁴ egy nagyon jól átgondolt, megbízható, valóban minőségi, remek középkategóriás készülék lett. Hasonló szellemben született, mint anno az 1. generációs X, és ezúttal egy remekül összerakott telefont sikerült piacra dobniuk a Motorola tervező- és szoftvermérnökeinek még a kezelhető méretű kategóriában. A szoftver optimalizációja remek, a telefon nincs feleslegesen túltolva extra appokkal, vagy saját kezelőfelülettel, a frissítések üteme rendben van. A kameraszoftverre is elkezdtek végre jobban odafigyelni, remélhetőleg ezt a szokásukat a későbbi modellben is megtartják majd.

Ami kicsit fájó pont, hogy immár az X⁴-et se kerülte el a manapság megfigyelhető drágulási hullám. A 3/32 GB-os verzióért 399 (124e Ft), míg a 4/64 GB-os verzióért 449 eurót (140e Ft) kell a pénztáraknál hagynunk. Ha így nézzük, akkor az alapverzióból vehetünk kettőt egy Pixel 2 árából. Ha viszont azt nézem, hogy menyibe került indulóáron hivatalosan a Samsung Galaxy A5 2017 (130 ezer Ft), akkor megállapítható, hogy a készülék árazása hozza a felső-középkategóriás átlagot és egyáltalán nincs elszállva.

De nem lehetek elfogult és nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy túl lassan dobták a piacra a készüléket, hiszen jobban utánanézve a kártyafüggetlen telefonok piacán, ebből az összegből simán lehet korábbi csúcsmodellt (Galaxy S7) vagy ezévi csúcshardverrel szerelt készüléket is venni (Mi6, OP5). Ha egy kicsit kipótoljuk, akkor pedig már nincs messze egy Htc U11 sem.

A magam részéről a Moto X⁴: